Hajópincér
iskola
Hajónapló 6. rész - Indulásra készen
Végigmentünk egy hosszú folyosón, felmentünk pár emeletet a nagyon keskeny lépcsőkön, és mielőtt a Crew Bárba értünk volna, Alma, az oktatónk, megmutatta, hogy épp a bejárat melletti ajtó vezet a Crew Internet Café-ba. Volt ott egy kártyaautomata, ahol 20 dollárért tudtunk venni internet-kártyát, és 100 percet internetezhettünk vele. A Crew Internet Café-ban nem volt túl sok számítógép a kb. 800 fős személyzethez képest, ha jól emlékszem, maximum 10-15 db. Alma azt mondta, szinte mindenki a saját laptopját használja, úgyhogy amíg nem veszünk magunknak, addig elég lesz nekünk az a pár gép is. Arra viszont felhívta a figyelmet, hogy ne lepődjünk meg, az internet nagyon lassú a hajón. Ugyanitt, az Internet Café-ban volt telefonkártya-automata is, ami egy 10 dollárossal működött, és azzal a kártyával, illetve, a rajta lévő kóddal tudtunk hazatelefonálni a hajóról. Magyarországra, vonalas telefonhívásra 60 percet adott. Miután ezt mind elmondta nekünk Alma, betessékelt minket a Crew Bárba.
Mindenről részletes tájékoztatást kaptunk
Én eddig azt hittem, hogy már első nap munkába kell majd állnunk, és azt sem fogjuk tudni, mit hogyan kell csinálni, hiszen itthon el sem tudtam képzelni, miből is áll tujajdonképpen a hajós munka. Ehhez képest ott, miután bementünk a Crew Bárba, és mindenki szépen leült, Alma elmagyarázta, hogy mi most tulajdonképpen egy „College hajóra” kerültünk, ami azt jelenti, hogy az a hajó is ugyanúgy tele van vendégekkel, csak azok a kezdő bárosok, akik első szerződésüket kezdik, kapnak egy 3 és fél hetes felkészítést, és utána majd szépen mindenki más-más hajóra kerül (volt a cégnek huszonakárhány hajója). Ezen kicsit meglepődtünk, nem számítottunk rá, hogy hamarosan más helyre kerülünk. Alma adott nekünk először is egy térképet a hajóról, hogy el ne tévedjünk – ami nem volt nehéz, azt sem tudtuk már, hogy keveredtünk fel a Crew Bárba.
Az oktató elmondott pár érdekes dolgot a hajónkról. Azt mondta, ez egy kis hajó a cég többi hajójához képest. Kicsi??? Hát milyen lehet a többi?! Ez egy fantasy-class hajó volt (volt még ezen kívül egy pár ilyen, ezek a régebbi hajók közé tartoztak, 3-4 napos túrákat csináltak). 70 ezer tonnás, 260 méter hosszú, 31 méter széles, 10 emeletes „kis” hajó volt, amely 2600 fős vendégsereget és 920 fős személyzetet tudott elszállásolni. Mutatott videót a többi hajóról is, de, amíg nem látja őket élőben az ember, nem tűnnek olyan hatalmasnak.
Kaptunk egy könyvet is a tanulnivalókról, és Alma elmondta, hogy két hét elméleti oktatás után felmehetünk majd a vendégek közé. Szünetet tartott, és kinyitotta a Crew Bár másik oldalán található ajtót. Ott kilépve a hajó orrában találtuk magunkat, a kinti teraszon, ahol volt egy kis medence, napágyak, dohányzásra kijelölt hely. Ez a rész „Crew Area” volt, azaz ide csak a személyzet tehette be (vagyis ki) a lábát, a vendégek nem. (Pedig minden vendég ide szeretett volna kijutni, mert titanikosat akartak játszani…, fel akartak állni a hajó orrán lévő korláthoz, mint Kate Winslet és Leonardo DiCaprio…
A szünet után újabb „óra” következett. Főként európaiak voltunk a csoportban, sok horvát, macedón, bolgár, szlovén, egy-két román, ha jól emlékszem, 3 indonéz, egy fülöp (fülöp-szigeteki), és mi ketten Ramónával magyarok. Alma nagyon érthetően beszélt angolul, ami sokat segített mindenkinek a beilleszkedésben. Olyanok voltunk, mint egy ovis csoport, minden problémával, kérdéssel hozzá szaladtunk.
Ha Te is biztos alapokkal szeretnél kimenni dolgozni a hajóra, jelentkezz Hajópincér tanfolyamra és felkészítünk minden váratlan helyzetre! Hajópincér tanfolyam
Indulásra készen
Elmondta, hogy hamarosan el fog indulni a hajó Miami kikötőjéből, és először 4, majd 3 napos túrát fogunk csinálni. A 4 napos út első kikötője Key-West lesz, ez az USA legdélebbi pontja (Florida), onnan Kuba már csak egy (jó nagy) köpésre van. Át is szoktak állítólag csónakázni a kubából menekülők Key-Westre, és ha szerencséjük van, nem toloncolják vissza őket. Key-West után Cozumel jön (Mexikó), onnan pedig 4 nap után visszatérünk Miamiba, és indulhat a 3 napos út. Ott egyetlen kikötő lesz, Nassau (Bahamák), ahol áll majd egy éjszakát a hajó. Nagyon örültünk ezeknek a „híreknek”, már alig vártuk, hogy láthassuk az említett helyeket! J Mexikó, Bahamák… Eddig csak álmodoztunk róluk, és hamarosan ott leszünk!
Amint ott ültünk a Crew Bárban, egyszer csak valami zúgást hallottunk, aztán picit megremegett az egész hajó… Elindultunk!!!! Juhúúú! Alma megengedte, hogy kimenjünk a hajó orrába, és onnan nézzük, hogy „evickél” ki a hajónk a kikötőből, és hogyan jutunk ki a nyílt vízre. A kikötőben éppen mellettünk állt a cég egy másik, ugyanekkora hajója is, és mint később kiderült, ők is minden héten egyszer ugyanott „parkoltak”, ahol mi. Így már szokássá vált, hogy mivel mindig mi indultunk el hamarabb, a hajónk kürtje megszólalt, amikor melléjük értünk, a Cruise Director (= műsorfelelős igazgató, a szórakoztató csapat vezetője, a móka felelőse) bemondta a hangosba, hogy akkor most minden vendég integessen a „testvérhajónak”. A másik hajón lévő Cruise Director ugyanezt tette, úgyhogy a két hajó vendégserege hatalmas ovációval köszönt egymásnak. És, természetesen, a másik hajón is megszólalt a kürt. Ez elég nagy „feeling” volt ott, akkor. J Meg kellett állapítanom már ennél a pontnál, hogy az amerikaiak sokkal lazábbak, mint a magyarok. Minden hülyeségben benne vannak, korhatártól függetlenül…Sőt! J Minél idősebbek, annál „elvetemültebbek”.
Te is szeretnél hajón dolgozni, de nem tudod hol is kezdj neki, akkor segítünk Neked.
Jelentkezz tanfolyamunkra és 4 hónap múlva már Neked is lehet egy nagyon szuper életed.